Vemhesség, ellés:

A kutya vemhessége átlagosan 63 nap. A fedeztetés idõpontjának ismeretében tehát ki tudjuk számolni az ellés várható idejét. Ezen idõpont közeledtét természetesen a szuka otthoni vizsgálatával is észrevesszük.

A vemhesség utolsó 10-12 napjában a magzatok mozgását a nyugodtan fekvõ szuka hasfalának hirtelen elmozdulásából is megfigyelhetjük. Az ellés elõtt egy héttel feltétlenül vigyük állatorvoshoz a szukát, aki elvégzi az állat általános vizsgálatát, ellenõrzi a hüvely és a méh állapotát, és megelõzõ célból antibiotikumot ad a szukának a szülõút csíraszegénnyé tétele érdekében. A szuka testhõmérsékletének rendszeres ellenõrzésével biztos információhoz juthatunk az ellés idejét illetõen.

A szuka testhõmérséklete az ellés közeledtével fokozatosan csökken, és az ellés elõtt 24-16 órával a normál érték alá kb. egy Celsius fokkal esik, vagyis végbélben mérve 37.0-37.5 lesz.
Az ellést mindenképp kísérjük figyelemmel, hogy bármilyen probléma esetén be tudjunk avatkozni, vagy állatorvost hívhassunk.
Az ellés megindulását az állat nyugtalansággal, szapora légzéssel, nyögdécseléssel jelzi. Ez a szülés elsõ, megnyílási szakaszát kísérõ tünetcsoport. Ezután a tolófájások is megjelennek, és a magzatvíz elfolyik. Pár perc múlva számíthatunk az elsõ kölyök megszületésére, majd sorban a további magzatok is világra jönnek. Ha sok kölyök van, az elsõ 4-5 megszületése után 1-2 órás szünet következik, majd folytatódik az ellés. :  Ha egy kölyök feje vagy fara már látható, de nem képes magától elhagyni a szülõutat, bõrének kíméletes, egyenletes húzásával segítsük elõ világrajövetelét. Semmiképpen ne adjunk a kutyának semmilyen méhösszehúzó szert, hogy ezáltal az ellést siettessük.

Ez kizárólag az állatorvos feladata, könnyelmûségünkkel méhrepedést is okozhatunk, és kockáztatjuk a szuka és a kölykök életét!

A megszületett kölykök magzatburkát a szuka rendszerint feltépi, és a köldökzsinórt is elrágja. Ha nem, akkor nekünk kell a magzatot a burokból kiszabadítanunk, és a köldökzsinórt elszakítanunk. Ezután a kölyök szájából az esetleges nyálkát eltávolítjuk, szõrét szárazra töröljük, a köldökcsonkot jódalkohollal leecsetelve fertõtlenítjük és a kiskutyákat egy tiszta, infralámpával 30-32 fokra temperált ládába gyûjtjük.

Az ellést az utófájások zárják. Ezek célja a méhben esetleg visszamaradt magzatburkok, magzatvíz stb. eltávolítása. Az ellés után a méhbõl még 7-8 napig kezdetben vörhenyes hígabb, majd barnás nyálkás váladék ürül, ez nem kóros jelenség.Az ellés befejeztével a szukát a lemossuk, szárazra töröljük, a csecsbimbókat külön is enyhe alkoholos törlõkendõvel fertõtlenítjük, és a szukát a kölykökhöz engedjük.

A kölyköket a csecsbimbókhoz segítjük, és úgy rendezzük el õket, hogy egyformán szophassanak. Nem adható minden esetben érvényes útmutatás arra vonatkozóan, hogy hány kölyköt hagyjunk meg, hiszen ezt sok tényezõ ( a szuka kondíciója, a csecsbimbók száma, a rendelkezésünkre álló táplálék a szuka és a kölykök számára, saját gyakorlottságunk) befolyásolja, mégis általában 4-6 kölyök megtartása helyeselhetõ, ennél többet csak intenzív táplálékkiegészítés mellett nevelhetünk fel. Alaposan ellenõrizzük a kölyköket, hogy nincs-e valamilyen fejlõdési rendellenességük. A látható fejlõdési rendellenességgel, nyitott szájpadlással született kiskutyákat mindenképpen altattassuk el. Fontos, hogy a kölykök a születést követõ 24 órában minél többet szopjanak, ugyanis ilyenkor történik a tejben lévõ passzív ellenanyagok felvétele, mely az önálló immunrendszer kialakulásáig a kiskutya egyetlen védelme a fertõzõ betegségek ellen. Ezt semmilyen mesterséges tejkészítmény nem pótolhatja.
Az ellést követõ napon a szukát feltétlenül vigyük állatorvoshoz. A vizsgálat célja a méh áttapintása az esetleg bent maradt magzat felderítése érdekében, a szuka általános vizsgálata, és a méh regenerációját serkentõ injekció beadása.
 A szuka számára a kölykök táplálása óriási igénybevétel, ezért az anyakutya kifogástalan minõségû és mennyiségû táplálása alapkövetelmény. A szoptatós szuka mindig kedve szerinti mennyiségû folyadékot ihasson.

Ha minden rendben megy, a kölyköknek otthont adó láda hõmérsékletét a 3. naptól fokozatosan csökkenthetjük. A 3.-4. napon kell sort keríteni a nem kívánt farkaskörmök eltávolíttatására és ahol szükséges, a farok levágatására is.Ezeket mindig állatorvossal végeztessük, aki a sebeket össze is varrja, mert a varratlan farokcsonk igen csúnya heggel gyógyulhat.
Ügyeljünk arra, hogy a kiskutyákat mindig higiénikusan, tisztán, megfelelõ nagyságú területen tartsuk.
A kölyköket két hetes korukban kell elõször féregteleníteni valamilyen paszta formájú, jól adagolható készítménnyel, amelyet állatorvosunknál biztosan megkapunk, és a féregirtást kéthetente kell ismételni egészen az elválasztásig.
A kölyköknek a 4. héttõl a tej mellett kiegészítõ táplálékot is adni kell az adott életkornak megfelelõen.
Ha az alom szépen növekszik,az elsõ védõoltásig nincs más dolgunk, mint gyönyörködni a játékos kölykökben. Ilyenkor már a köldökcsonk gyógyulását követõen ellenõrizhetjük, nincs-e a kiskutyáknak köldöksérve, amit a köldök helyén látható kisebb-nagyobb duzzanatról ismerünk fel.

Ha köldöksérves egyedet találunk, célszerû az állatorvossal idõpontot megbeszélnünk a mûtéti gyógykezelés érdekében, azonban a mûtét ne legyen a kiskutya  8 hetes életkora elõtt
A kölykök fogazatának, kanokon a herék leszállásának ellenõrzésével tulajdonképpen zárul a tenyésztõ tennivalóinak sora, a további teendõk már az újdonsült gazdit terhelik.

 Mikor forduljunk állatorvoshoz?

Ha az ellés számított idõpontja elõtt a szuka lázas, elesett, hüvelyébõl bûzös váladék szivárog.
Ha az ellés a számított idõpont után egy héttel sem indul meg, akkor is, ha a szuka látszólag egészséges.
Ha két kölyök születése között két óránál hosszabb idõ telik el, és a szuka nyugtalan, erõlködik, hasában még érzünk magzatot.
Ha az ellést erõs, nehezen csillapodó vérzés kiséri.
Ha a magzat a szülõútba beszorult.
Ha a kezdetben élénk kölykök aktivitása lecsökken, nem szopnak, esetleg elpusztul közülük néhány ( kölyökhalál )
Ha az ellés után a szuka bágyadt, elesett, lázas lesz, a méhváladék bûzös, nem szûnik.

 

Kölyökkori problémák

Az elsõ nehézséget általában a kölyök kiválasztása okozza. Helyes, ha már az alom megtekintése elõtt eldöntjük, hogy a kiskutyát milyen célra kívánjuk megvásárolni (kedvtelésbõl, munkakutyának, esetleg kifejezetten kiállítási kutyának továbbtenyésztési szándékkal).

Elhatározásunkat közölnünk kell a tenyésztõvel is, hiszen más elvárásokat támaszthatunk egy tenyésztésre szánt kutyával szemben, mint egy családi kedvencként tartottal, de ennek megfelelõen a vételárban is eltérések lehetnek. Célszerû az adásvétel tényérõl, és a tenyésztõ által vállalt szavatosságról (veleszületett,és csak késõbb kiderülõ rejtett betegségekre vonatkozóan) adásvételi szerzõdést készíteni.

Vizsgáljuk meg a kiskutyát nem látható-e rajta valamilyen fejlõdési rendellenesség (köldöksérv, farkasköröm stb.) Gondoljunk arra, hogy ezek késõbbi megszüntetése bizony pénzbe kerül, így tárgyaljunk a vételárról. Kanokon kíséreljük meg a pici herék kitapintását a herezacskóban. Ha mindkét herét érezzük, megnyugodhatunk, ha nem, akkor beszéljük meg a tenyésztõvel az eljárást arra az esetre, ha netán a kutya rejtett heréjû lenne, vagyis a két here nem szállna le négy hónapos korig a herezacskóba.
Tájékozódjunk a tenyésztõnél végzett féreghejtások, oltások idõpontjáról és kérjük el az ezeket igazoló oltási könyvet.
Ugyancsak célszerû megtudakolni, hogy mi volt a kiskutyák megszokott étrendje, és ha mi mással szeretnénk táplálni a továbbiakban, az áttérés mindig fokozatos legyen.
A kölyökkutya az elválasztáskor egy, maximum két védõoltással rendelkezik.

Ez nem nyújt megfelelõ védelmet a fertõzõ betegségek ellen, ezért szigorú óvórendszabályok betarására van szükség. Az alapoltások beadatása után még egy hét szükséges az alapimmunutás kialakulásáig. Ezen idõszak alatt kerülni kell a kiskutya érintkezését más kutyákkal, sõt kutyák által gyakran látogatott helyre ( utcára) sem szabad õket vinni. Ha az alapimmunitás már kialakult, enyhíthetünk a szigorúságon, és már vihetjük utcára a kölyköt, de továbbra is kerülni kell a kutyákkal való nyalakodást, és nem szabad engedni, hogy a kölyök más kutyák székletét szaglássza. A tenyésztõnél elkezdett féreghajtást kéthetent ismételnünk kell a 12 hetes kor eléréséig.A kiskutya a teljes immunitást a fertõzõ betegségek ellen az alapoltások megismétlése révén szerzi meg.

Fontos, hogy csak akkor várhatunk az ismétlõ oltástól is egy évre szóló védettséget, ha azt a kiskutya  három hónapos kora után kapta.
Ma már rengeteg féle oltóanyag van forgalomban, az állatorvosok ezekbõl válogatva alakítják ki saját legjobban bevált oltási programjukat, úgyhogy forduljunk bizalommal állatorvosunkhoz az oltások ügyében. Soha ne használjunk máshonnan kapott, bizonytalan eredetû, nem szakszerûen tárolt, esetleg lejárt oltóanyagot.

A védõoltás az állatorvos feladata!
A kutyakölykök fogazatának ellenõrzése szintén célszerû. A metszõfogak váltódása 3.5 hónapos korban kezdõdik általában. Figyeljük meg, hogy a maradó metszõfogak kitolták-e helyükrõl a tej metszõfogakat, nem azok mellett nõttek-e ki. Ha ilyen megmaradt tejfogat észlelünk, forduljunk állatorvoshoz.

A maradó metszõfogak megjelenésekor szükséges a megfelelõ harapás ellenõrzése is, ugyanis kisebb rendellenességek ilyenkor még fogszabályozással korrigálhatók. A szemfogak váltódása 5,5-6 hónapos korban történik, és ugyancsak elõfordulhat a megmaradó tejfog, amit, ha nem esik ki magától, szintén ki kell húzatnunk állatorvossal.

Ellenõrizzük, hogy a fogazat komplett-e, vagyis a kutyának kijött-e minden foga. Különösen az alsó egyes elõzápfog hiánya fordul elõ gyakran. Ha ilyenkor a fogcsírát nem lehet röntgenfelvétellel kimutatni az állkapocscsontban, a foghiány miatt a kutya nem tenyészthetõ.
Fontos dolog a kiskutya szõrzetének rendszeres ápolása is. Naponta keféljük át a szõrzetet, a fürdetéssel azonban óvatosan bánjunk. Kizárólag jó minõségû kutyasampont, vagy babasampont használjunk, az emberi használatra készült samponok nem megfelelõek, igen erõsen szárítják a kutya bõrét és súlyos bõrgyulladást is okozhatnak.

A samponos fürdetés gyakorisága ne haladja meg a hat hetet, hacsak valamilyen extra szennyezõdés nem történik. Tiszta vízzel viszont bármilyen gyakran fürdethetjük a kutyát, de természetesen ilyenkor is ügyeljünk arra, hogy hûvös idõjárás esetén a szõrzet teljes száradásáig meleg helyet biztosítsunk számára.
Kölyökkutyákon gyakran észleljük a szemek fokozott váladékozását, a kötõhártyák kipirulását.

Ez lehet egyszerû kötõhártyagyulladás, amit a porban játszadozó kiskutyák igen gyakran összeszednek, de lehet lehet más szemészeti betegségek kisérõ tünete is, ezért ilyen panasz esetén soha ne kezeljük magunk a kötõhártyagyulladásnak vélt elváltozást, hanem forduljunk állatorvoshoz.
A kölyökkor azért nemcsak lehetséges  problémákat jelent, hanem a  kutyatartó számára a legvidámabb idõszak, amikor a kiskutya fejlõdése, játékossága mindenért kárpótol.

Oldal: Vemhesség,ellés, jó tudni
1032.Bp.III.ker.Vörösvári út 39. Kutyakozmetikus gyakorlati képzés - © 2008 - 2024 - kutya-cicakozmetika.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat