1032.Bp.III.ker.Vörösvári út 39. Kutyakozmetikus gyakorlati képzés

Állati szépség kutya-cica-kisállat kozmetika Bp.III.ker.Vörösvári út 39.Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján. :06-70-533-7714


ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől

1
1998. évi XXVIII. törvény
az állatok védelméről és kíméletéről
Az Országgyűlés
- annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben
tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,
- elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak
egyedei jelentenek az emberiség számára,
- kifejezve azon szándékát, hogy a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt vállaljon az
állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből,
az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. § E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek
felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az
állatok védelmének alapvető szabályait.
A törvény hatálya
2. § E törvény hatálya kiterjed:
(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra;
b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyagtermelés
céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a géntechnológiával
módosított gerinces állatokra, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási
demonstráció céljából tartott állatokra;
c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra;
d) a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás
kutyákra;
e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik;
f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra;
g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a
közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra;
h) a kedvtelésből tartott állatokra;
i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az
állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a
vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem
rendelkezik.
(2) E törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó
gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell. A
vadászható vadfajokra, valamint a halászható, horgászható halfajokra és a természetvédelmi
oltalom alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó
állatokra külön jogszabály eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.
Alapfogalmak
3. § E törvény alkalmazásában:
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
2
1. állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza,
felügyeli;
2. állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy
viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása;
3. állatkert: a természet- és állatvédelmet szolgáló, megfelelő engedéllyel rendelkező állandó
létesítmény, ahol az állatokat évente folyamatosan hét napnál hosszabb időn keresztül a
nagyközönség részére való bemutatás céljából tartják, és amely az ismeretterjesztést, oktatást
és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával, valamint tájékoztatással
biztosítja; nem minősül állatkertnek a cirkuszi menazséria és az állatkereskedés;
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást
eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása,
amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben
szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása;
5. állatpanzió: olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre
szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért,
egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben lévő emberek biztonságáért;
6. állatmenhely: az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a
gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének
céljából működtetett intézmény;
7. beavatkozás az állaton: az állat fizikai, élettani vagy pszichikai állapotának
megváltoztatása;
8. jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára
olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára
jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának
megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán
tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet);
9. állatkísérlet: állat kísérleti vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely esetleg
az állatnak fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy maradandó károsodást okozhat -
beleértve bármely olyan tevékenységet is a kísérlet során, amely állat születését eredményezi
ilyen körülmények közé - és amely az állat kísérletre való előkészítésével kezdődik, és akkor
fejeződik be, amikor további megfigyelést már nem végeznek a kísérlet érdekében; az állat ilyen
felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés vagy
maradandó károsodás kiküszöbölése céljából végzett altatást, fájdalomcsillapítást vagy egyéb
módszert sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű,
mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének
a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek
alkalmazása;
10. állat életének megengedett módon való kioltása: az állat életének a legkisebb szenvedés
okozásával, valamint a faj adottságainak figyelembevételével történő szakszerű és gyors
kioltása;
11. cirkuszi menazséria: olyan, állatok tartására szolgáló létesítmény, amelyet cirkuszi
előadásra, mutatványra betanított, illetve betanítandó állatokból álló állatsereglet tartására -
hatósági engedély alapján - létesítettek, illetve tartanak fenn, és amely az állatok tartására a
jogszabályi és a hatósági előírásoknak megfelelő létesítménnyel, berendezésekkel és
eszközökkel, továbbá az állatok ellátására, betanítására, felügyeletére az ilyen előírásoknak
megfelelő szakszemélyzettel rendelkezik.
II. Fejezet
AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Az állat tartásának általános szabályai
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
3
4. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és
élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
(2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani
állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok
elkülönített tartását.
(3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább
napi egyszeri ellenőrzéséről.
5. § (1) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről,
szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
(2) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani
kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
(3) A szabadban tartott állatok számára - azok természetes viselkedését is figyelembe véve -
biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az
időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.
(4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat
szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.
(5) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az
állatkímélő technológiákat.
(6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma
6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést
okozni, így különösen az állatot nem szabad:
a) kínozni,
b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani,
c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű
táplálás esetét,
d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni,
f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja nem terjed ki az érett libatoll házilagos vagy az engedélyezett
technológia szerint végzett tépésére, illetve c) pontja a házilagos vagy az engedélyezett
technológia szerinti liba- és kacsatömésre.
(3) A 2. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott állatok esetében az (1) bekezdés b)
pontját a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni.
7. § (1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre
késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a
továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az
állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy
forgalmazni;
b) építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a vadászatra alkalmazott állatnak külön
jogszabály alapján történő kiképzésére, vadászaton való alkalmazására.
8. § Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával,
tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
Beavatkozás az állaton
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
4
9. § (1) Az állaton fájdalommal vagy károsodással járó beavatkozást - az állat érdekében
szükséges azonnali beavatkozások kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel, illetve az
állattartók körében szokásos beavatkozás esetében csak gyakorlattal rendelkező személy
végezhet.
(2) Beavatkozás érzéstelenítés nélkül csak akkor végezhető, ha az érzéstelenítés, illetőleg az
ehhez szükséges rögzítés legalább akkora fájdalommal járna mint a beavatkozás. A gazdasági
haszon céljából tartott állaton érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokról külön
jogszabály rendelkezik.
(3)
10. § (1) Az állat küllemének megváltoztatása érdekében, továbbá más, nem az állat
egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése céljából történő sebészeti
beavatkozás - az ivartalanítás, valamint kutya esetében a tenyésztési hatóság által elismert
tenyésztő szervezet tenyésztési programjában meghatározott küllemi előírások kialakítását
biztosító sebészeti beavatkozás (fül-, illetve farokkorrekció) kivételével - nem végezhető.
(2) Az állat megjelölésénél az állat számára legkisebb fájdalommal járó megoldást kell
alkalmazni.
Az állat életének kioltása
11. § Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható
oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém
termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a
gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek kontrollja, valamint az azok ellen
való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a
tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése
nem minősül elfogadható oknak, körülménynek.
12. § (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag kábítás
után történhet.
(2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési
célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását
szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az
állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.
(3) Külön jogszabály rendelkezik az állati élet olyan módon történő kioltásáról, amelynél az
előzetes kábítás nem kötelező, ha az eljárás azonnali teljes öntudatvesztést és érzéketlenséget
vagy halált okoz.
III. Fejezet
EGYES ÁLLATOK VÉDELMÉNEK KÜLÖN SZABÁLYAI
A vágóállat tartása és kímélete
13. § (1) A vágóállatok körét külön jogszabály állapítja meg.
(2) E fejezet előírásai nem vonatkoznak az engedélyezett tudományos kísérletekre, valamint
a vadon élő állatok elejtésére.
14. § (1) A vágóhídnak - kivéve a nyúl-, a prémesállat-, valamint a baromfivágóhidakat -
rendelkeznie kell etető- és itatóvályúval felszerelt, szükség esetén az állatok megkötéséhez
szükséges eszközökkel is ellátott fedett területtel.
(2) A fajából, neméből, életkorából adódóan, vagy egyéb okból egymással szemben
ellenségesen viselkedő állatokat egymástól el kell különíteni.
(3) A vágóhidak kialakításának, berendezéseinek és felszerelésének, valamint azok
működésének biztosítania kell az állatok kíméletét mindenfajta elkerülhető izgalomtól,
fájdalomtól és szenvedéstől.
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
5
15. § Ha az állatot a vágóhídra érkezését követően nem vágják le azonnal, úgy várakoztatása
idejére biztosítani kell ellátását és nyugodt pihenését.
16. § A vágóhídon a vágóállat állapotát és egészségét a megérkezéskor, a várakoztatott
állatot pedig szükség szerint ellenőrizni kell. A beteg, elgyengült vagy sérült állatot
haladéktalanul el kell különíteni, és gondoskodni kell elkülönített levágásáról.
17. § A kábítás nélküli állatvágás esetén az állatot levágás előtt úgy kell lefogni, amely
alkalmas arra, hogy az megkímélje minden elkerülhető fájdalomtól.
18. § A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart, amíg a
levágást követően az állat ki nem vérzik.
19. § Az állat vágására külön jogszabály eltérően rendelkezhet a következő esetekben:
a) szárnyas állat és nyúl vágása, azonnali halált okozó módszerrel;
b) kényszervágás, ha a kábításra nincs lehetőség;
c) prémes állatok, tenyésztett vad leölése;
d) rituális vágás.
A veszélyes állat tartása és szaporítása
20. § (1)
(2) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi
egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására, szaporítására az állatvédelmi
hatóság adhat engedélyt. Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás,
illetve szaporítás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy veszélyezteti, és az
egyed tartási feltételei - ideértve a tartáshoz, illetve szaporításhoz szükséges szakismeretet is -
biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a
veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról.
(3) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény
hatálya alá tartozó veszélyes állat tartását, szaporítását a természetvédelmi hatóság
engedélyezi.
(4) A veszélyes állat tartási helyéül szolgáló ingatlanon, ingatlanrészen az állat fajának
feltüntetésével a veszélyre felhívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni.
(5) Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó
felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja.
(6) A veszélyes állat tartójának gondoskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más
magánterületére ne juthasson be. Ennek hiányában tartási engedély nem adható.
(7) A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat
megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk,
illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
(8) Az állatvédelmi hatóság a (2) bekezdésben, a természetvédelmi hatóság a (3)
bekezdésben leírt veszélyes állat vonatkozásában nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az
állat tulajdonosának és tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását szolgáló adatokat
és az állat tartási helyének adatait.
21. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi
egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állatnak az országba való behozatalához az
állatvédelmi hatóság tartási engedélye szükséges. Az állatvédelmi hatóság a határozatát a
rendőrségnek megküldi.
(2) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény
hatálya alá tartozó veszélyes állat országba való behozatalához a természetvédelmi hatóság
tartási engedélye szükséges.
(3)
22. § (1) Veszélyes állat elidegenítése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez
kötött. Az engedélyezésre a veszélyes állat tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályokat
kell megfelelően alkalmazni.
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
6
(2) A veszélyes állat tartója a veszélyes állat
a) eltűnését az állatvédelmi hatóságnak és a rendőrhatóságnak, a természetvédelmi oltalom
alatt álló, illetőleg nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat
esetében a természetvédelmi hatóságnak is,
b) elhullását az állatvédelmi hatóságnak és az állatorvosnak
haladéktalanul köteles bejelenteni.
(3) Nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat eltűnését,
elhullását a veszélyes állat tartója 15 napon belül a természetvédelmi hatóságnak köteles
bejelenteni.
23. § (1) Ha a veszélyes állat tartója az engedélyben foglalt feltételeket nem, vagy nem
megfelelően teljesíti, illetve veszélyes állatot engedély nélkül tart, vagy behoz az országba, az
állatvédelmi hatóság, illetve természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi
természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében a természetvédelmi
hatóság - a tulajdonos költségére, a feltételek biztosításáig - a veszélyes állat állatkertbe vagy
más megfelelő helyre való szállítását rendelheti el, vagy egyéb megfelelő intézkedést hozhat.
(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt álló vagy
nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében - a
természetvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a jogszabályszerű állattartási
feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított állatot részére vissza kell
szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság, illetve - természetvédelmi oltalom alatt
álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat esetében
- a természetvédelmi hatóság az állatot elkobozza. Az állatvédelmi hatóság, illetve -
természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá
tartozó veszélyes állat esetében - a természetvédelmi hatóság gondoskodik az állat
tulajdonjogának átruházásáról, vagy ha ezt jogszabály kizárja vagy ez eredménytelen, az állat
végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak rendszeres költségráfordítással
biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától, ismétlődésétől függően legfeljebb 12
hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés eredménytelensége esetén - hat
hónap elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
24. § A veszélyes állat tartójának felelősségére a Polgári Törvénykönyvnek a fokozott
veszéllyel járó tevékenységet folytatókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
Veszélyes ebek tartása és az állatviadalok tilalma
24/A. § (1) Veszélyes ebnek minősül a Kormány által rendeletben meghatározott, az életre és
a testi épségre természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes eb.
(2) Tilos a veszélyes eb bármely módon való szaporítása, tenyésztése - ideértve a vétlen
szaporulatot is -, az országba való behozatala, kivitele, elidegenítése, bármely formában történő
versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az állatvédelmi hatóság embernek vagy állatnak -
ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülés miatt egyedileg ebet veszélyesnek minősíthet (a
továbbiakban: veszélyesnek minősített eb).
(4) A veszélyes és a veszélyesnek minősített eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által
kiadott engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, egyedi
azonosítóval ellátva tartható.
(5) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebet polgári jogi szempontból vadállatnak kell
tekinteni.
24/B. § (1) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni uszításával olyan
küzdelem (a továbbiakban együtt: állatviadal) szervezése, tartása, amely az állatok sérülését
vagy elpusztulását okozhatja. Tilos továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az
állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.
(2) Tilos állatviadal céljára
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
7
a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy
forgalmazni;
b) épületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályok alapján az
állatoknak vadászaton való alkalmazására.
24/C. § Az állatvédelmi hatóság a 24/A. § (4) bekezdése szerinti engedélyezési eljárásban
jogosult kezelni
a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét,
b) az ebtartó nyilatkozatát, hogy nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó
gondnokság alatt,
c) az eb tartási helyét (a település neve, kerület, házszám).
24/D. § (1) Az állatvédelmi hatóság a veszélyes ebekről és a veszélyessé minősített ebekről
nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét;
b) az eb tartási helyét,
c) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét, egyedi jelét (mikrochip számát) és
marmagasságát.
d) az eb egyéb egyedi jellemzőit;
e) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat az eb elpusztulásától, elvesztésétől,
tulajdonosváltozásától számított három évig kell nyilvántartani.
24/E. § (1) Ha a veszélyes ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb
embernek vagy állatnak sérülést okoz, az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének
kioltását.
(2) Ha a veszélyesnek minősített ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az
eb
a) embernek 8 napon belül gyógyuló sérülést vagy állatnak kisebb sérülést okoz, az eb
ivartalanítását,
b) embernek vagy állatnak ismételten az a) pont szerinti sérülést okoz, vagy embernek 8
napon túl gyógyuló sérülést, illetve állatnak súlyos sérülést okoz, az eb életének kioltását
elrendeli az állatvédelmi hatóság.
(3) A veszélyes vagy veszélyessé minősített eb tulajdonosa ellen indított büntető- vagy
szabálysértési eljárás során jogerős határozattal elkobzott eb életének kioltását el kell rendelni.
(4) A jogerős határozattal elrendelt ivartalanítás, tartós egyedi azonosítás, továbbá a
lefoglalás, az elkobzás és az eb élete kioltásának költségei az eb tulajdonosát terhelik.
Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal
kapcsolatos tilalmak
24/F. § Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes,
külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporítása és
forgalomba hozatala tilos. A tilalom megszegésével tartott állatot az állatvédelmi hatóság
elkobozza, majd gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja
vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak
rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától,
ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés
eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
IV. Fejezet
AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI
Az állatkísérlet általános szabályai
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
8
25. § (1)
(2) Állatkísérlet kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, eseti vagy általános engedély
alapján végezhető.
(3)
(4) Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését
a) az ember, a gerinctelen és gerinces állatok vagy növények betegségének, kóros egészségi
állapotának, egyéb rendellenességének elkerülése, megelőzése, felismerése és gyógyítása,
valamint azok élettani állapotának feltárása, felderítése, szabályozása vagy módosítása
érdekében gyógyszerek, élelmiszerek, egyéb adalékanyagok vagy termékek fejlesztése,
termelése, minősítése, hatékonyságának és ártalmatlanságának vizsgálata,
b) az emberek vagy állatok egészsége vagy jólléte érdekében a természetes környezet
védelme,
c) tudományos kutatás,
d) oktatási és gyakorlati képzés, vagy
e) igazságügyi orvostani vizsgálatok elvégzése
teszi szükségessé.
(5) Az engedélyezés során - a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá az
élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által létrehozott
állatvédelmi tanácsadó szakértői testület (a továbbiakban: szakértői testület) véleménye alapján
- különösen figyelembe kell venni:
a) az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát,
b) az alkalmazott korszerű módszertan indokoltságát és tudományos megalapozottságát az
állatlétszám, illetve a fájdalom, szenvedés, tartós nélkülözés és maradandó károsodás lehető
legkisebb mértékűre csökkentésének követelménye szempontjából,
c) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.
(6) Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá
lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.
26. § (1) Nem engedélyezhető és nem végezhető állatkísérlet abban az esetben, ha ismert
olyan más tudományosan megfelelő és a várt eredményt szolgáltató módszer, amely állat
használata nélkül megvalósítható, illetve végrehajtható.
(2) Az állatkísérletek szükségtelen megismétlésének elkerülése érdekében a kérelmezőnek
és az engedélyezőnek törekednie kell a témához kapcsolódó, már elvégzett kísérletek
eredményeinek megismerésére.
(3) Ugyanazon cél elérése érdekében két vagy több kísérlet közül azt kell választani, amelyik
kevesebb számú és kisebb érzékenységű állatot igényel, és amely kisebb mértékű fájdalmat,
szenvedést, szorongást, tartós nélkülözést, illetve maradandó károsodást okoz, valamint amely
nagyobb valószínűséggel szolgáltatja az elvárható eredményt.
27. § (1) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a feltétlenül szükséges mértékre kell
csökkenteni. Azt a vizsgálati módszert kell választani, amely előreláthatóan a legkisebb
fájdalom okozásával, illetőleg legkisebb élettani, idegi vagy viselkedésbeli károsodás mellett
végezhető el.
(2) Az állatkísérletről és az állatot ért beavatkozásról részletes jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) Minden kísérletet úgy kell megtervezni, hogy elkerülhető legyen a szükségtelen fájdalom,
szenvedés, tartós nélkülözés, illetve maradandó károsodás okozása.
28. § (1) Minden állatkísérletet általános vagy helyi érzéstelenítés mellett kell végezni, kivéve,
ha ez - arra tekintettel, hogy a kísérlet nem jár fájdalommal, illetőleg szenvedéssel - nem
szükséges, illetve az érzéstelenítés a kísérleti állat számára nagyobb megterheléssel járna,
mint maga a kísérlet, vagy a kísérlet eredményét értékelhetetlenné tenné.
(2) Ha az érzéstelenítés nem lehetséges, akkor fájdalomcsillapítást, vagy egyéb megfelelő
módszert kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy az állatnak a lehető legkevesebb
fájdalmat, szenvedést, tartós nélkülözést vagy károsodást okozzák, valamint egyetlen esetben
se legyen az állat jelentős fájdalomnak, szenvedésnek vagy tartós nélkülözésnek kitéve.
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
9
(3) Ha a kábítás után az állat fájdalomérzete visszatér - és a kísérlet célja ezt nem zárja ki -
újabb fájdalomcsillapítást kell alkalmazni, vagy ha ez nem lehetséges, az állat életét azonnal,
megengedett módon ki kell oltani.
(4) Az állaton végzett ismételt kísérletnek szintén meg kell felelnie az e törvényben
foglaltaknak. Az (1)-(3) bekezdés szerinti módszerek alkalmazása nélkül végzett, tartós vagy
súlyos szenvedéssel járó kísérlet ugyanazon az állaton ismételten nem végezhető.
29. § (1) Az állatkísérlet alatt és után az állat megfelelő tartását, ellátását, gondozását és
folyamatos egészségügyi ellátását biztosítani kell.
(2) A kísérlet befejezésekor szakképzett személynek lehetőleg állatorvosnak - kell eldöntenie,
hogy az állat életben tartható-e, vagy életét megengedett módon ki kell oltani. Az állat nem
tartható életben, ha valószínűleg tartós fájdalmat vagy nélkülözést szenvedne el, illetve
véglegesen és súlyosan károsodott.
(3) Az életben hagyott állat gondozásáról, ellátásáról, elhelyezéséről a kísérletet végző
intézmény köteles gondoskodni. Az életben hagyott állatot egészségi állapotának megfelelően
kell gondozni, valamint a külön jogszabályban előírt módon, állatorvos vagy egyéb szakképzett
személy felügyelete alatt kell tartani, kivéve, ha állatorvos véleménye alapján az ezektől való
eltérés nem eredményezi az állat szenvedését.
(4) Az állatvédelmi hatóság a kísérlet céljára tekintettel engedélyezheti az állat származási
helyére vagy természetes környezetébe helyezését, ha az állat jóllétének biztosítása érdekében
a lehető legnagyobb gondossággal járnak el, az állat egészségi állapota ezt lehetővé teszi, és
nem veszélyezteti a környezetet, valamint nem jelent állatvédelmi vagy közegészségügyi
kockázatot.
30. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki külön
jogszabályban meghatározott végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, és ismeri az
állatkísérletek etikai elveit, jogi szabályait.
(2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, felügyelheti, aki erre képesítő
oktatásban részesült.
(3) Állatkísérlet végzésére - ha csak az oktatás céljából más nem következik - oktatási
intézményben senki sem kötelezhető.
31. § (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni (szaporítani), tartani az állatvédelmi hatóság
engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes
személyazonosító adatait.
(2) Kísérlet céljára - külön engedély hiányában - kizárólag e célra tenyésztett állatot szabad
felhasználni. Háziasított állatfaj kóbor egyedét kísérlet céljára felhasználni nem szabad.
(3) Az állatvédelmi hatóság annak engedélyezi az (1) bekezdés szerinti tevékenység
folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban
meghatározott egyéb feltételeknek. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával
egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(4) Az állatvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatására engedéllyel
rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére
jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag az (1)
bekezdés szerinti tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható
adat.
(5) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a kísérleti állatot tenyésztőt és a tenyésztő
létesítményt is nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásban meg kell jelölni azt a létesítménynél
alkalmazott felelős személyt, aki a telephelyen alkalmas a kísérleti állatállomány megfelelő
ellátására. A nyilvántartás a tenyésztő, a forgalmazó és a létesítménynél alkalmazott felelős
személy személyes adatai közül a nevet és a levelezési címet tartalmazhatja.
Az állatkísérletek engedélyezése
32. § (1) Az állatkísérlet iránti kérelemben meg kell jelölni azokat a tudományosan
megalapozott indokokat, amelyek az állatkísérletet szükségessé teszik.
(2) Az engedélyt határozott időre lehet kiadni.
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
10
(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzi:
a) az állatkísérlet engedélyezését,
b) az állatkísérlet végzésére jogosultak nyilvántartását.
(4) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület
munkájában nem vehet részt az,
a) akinek a kérelmére indult az eljárás;
b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik;
c) aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való
feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.
33. § Az állatkísérlet végzésére feljogosított és nyilvántartott intézményben munkahelyi
állatkísérleti bizottságot (a továbbiakban: MÁB) kell létrehozni, és működtetni. A MÁB tagjait az
intézmény vezetője nevezi ki. A MÁB ügyrendjét maga állapítja meg.
34. § (1) A MÁB feladata az intézmény
a) állatkísérleti szabályzatának (etikai kódexének) elkészítése;
b) állatkísérleti szabályzata végrehajtásának ellenőrzése;
c) állatkísérleteinek szakmai-etikai felügyelete.
A MÁB feladata továbbá az intézményben az állatkísérlet végzésére jogosult személyek
oktatásának, képzésének szervezése.
(2) A MÁB az intézmény belső állatkísérleti szabályozásának megsértése esetén jogosult - az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyidejű értesítése mellett - a kísérlet azonnali leállítására.
(3) A MÁB-nak - az (1) bekezdés b)-c) pontja alapján - az adott kísérlet ellenőrzését, illetve
felügyeletét végző tagja a kísérlet végzésében nem vehet részt.
35. § (1) Az e fejezetben foglalt előírásokat kizárólag a gerinces állatokon végzett kísérletekre
kell alkalmazni.
(2) Az állatkísérletek gerinces állatokon történő végzésének részletes szabályait külön
jogszabály állapítja meg. Külön jogszabály a nem gerinces állatokon végzett kísérletekre is
feltételeket állapíthat meg.
V. Fejezet
AZ ÁLLAT SZÁLLÍTÁSA
36. § (1) Az állat terelésénél, lábonhajtásánál, a szállítóeszközre való fel- és lerakásánál,
valamint szállításánál úgy kell eljárni, hogy az az állatnak ne okozzon fájdalmat, szenvedést
vagy sérülést.
(2) A célállomáson az állat kirakását haladéktalanul meg kell kezdeni.
37. § (1) Az állat élettani szükségleteinek kielégítéséhez szükséges feltételeket a szállítónak
biztosítania kell, viselkedési szükségleteire pedig figyelemmel kell lennie.
(2) Az állatot olyan szállítóeszközön kell szállítani, amely annak sérülést nem okozhat, és
megvédi az időjárás káros hatásaitól.
(3) Ha az állat szállítása során gondozást igényel, olyan kellő jártassággal rendelkező
személynek kell kísérnie, aki alkalmas a gondozási teendők ellátására.
38. § (1) Az élő állat közúton, vasúton, vízi úton, illetve légi úton történő szállításának,
továbbá postai úton való továbbításának részletes szabályait külön jogszabály, nemzetközi
viszonylatban nemzetközi egyezmény állapítja meg.
(2) A vágóállat szállítása térben és időben korlátozható.
VI. Fejezet
AZ ÁLLATKERT, A CIRKUSZI MENAZSÉRIA ÉS A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK
KERESKEDÉSÉNEK LÉTESÍTÉSÉRE ÉS FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS
SZABÁLYOK
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
11
39. § (1) Állatkert létesítését a természetvédelmi hatóság engedélyezi. A természetvédelmi
hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(2) Az engedély kiadásának általános feltételei:
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételeinek teljesítése, a rendszeres
állatorvosi felügyelet és az elkülönítés (karantén) lehetőségének biztosítása;
b) az állatkert vezetője rendelkezik felsőfokú képesítéssel;
c) az állatgondozók rendelkeznek szakirányú képzettséggel;
d) alapítói nyilatkozat a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet meglétéről.
(3) Az állatkert létesítése iránt benyújtott kérelemhez csatolni kell az állattartási szabályzatot.
40. § (1) Cirkuszi menazséria létesítéséhez és fenntartásához a kereskedelmi hatóság
engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a
szolgáltatót.
(2) Az (1) bekezdést a cirkuszi menazséria létesítési és működtetési tevékenységnek a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény
szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(3) Állandó telephellyel nem rendelkező vándorcirkusznak, cirkuszi menazsériának állat
tartására, állat, valamint állatszám bemutatására engedély nem adható.
(4) Delfin és cápa országba történő behozatala, utaztatása és bemutatása - az (5)
bekezdésben foglalt kivétellel - tilos.
(5) A természetvédelmi hatóság engedélyezheti állatkert részére cápa behozatalát,
utaztatását, illetve bemutatását, ha a megfelelő tartás feltételei tartósan biztosítottak.
(6) Kedvtelésből tartott állatok kereskedésének létesítéséhez és működtetéséhez a
kereskedelmi hatóság engedélye szükséges. A hatóság az engedély megadásával egyidejűleg
nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(7) A cirkuszi menazséria, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének,
működtetésének engedélyezésére, működésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatokra, a
cirkuszi állatokra és a bemutatás céljára tartott állatokra vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály állapítja meg.
VII. Fejezet
AZ ÁLLATPANZIÓ ÉS ÁLLATMENHELY LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS FENNTARTÁSÁNAK
ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
41. § (1) Állatpanzió és állatmenhely (a továbbiakban együtt: állatotthon) létesítését az
állatvédelmi hatóság engedélyezi. Az állatvédelmi hatóság az engedély megadásával
egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély akkor adható meg, ha
a) az állattartás jogszabályban meghatározott feltételei tartósan és folyamatosan
rendelkezésre állnak;
b) a rendszeres állatorvosi ellátás biztosított;
c) az állatotthon működtetése nem sérti a köznyugalmat;
d) az állatotthon vezetője vagy a (3) bekezdés szerinti működési szabályzatban megjelölt
felelős személy szakirányú végzettséggel rendelkezik;
e)
(3) Az állatotthon létesítése iránti kérelemhez - a külön jogszabályban meghatározottakon
túlmenően - mellékelni kell az állatotthon működési szabályzatát.
(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl az állatmenhely akkor létesíthető és tartható fenn, ha
biztosított annak tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet.
(5) Az állatotthonok létesítésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja
meg.
VIII. Fejezet
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
12
AZ ÁLLATVÉDELMI FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE, AZ ÁLLATVÉDELMI BÍRSÁG
42. § (1) Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati
feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai:
a) a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek,
b) az állatvédelmi hozzájárulás,
c) az állatvédelmi bírság.
(2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell
fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét,
valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.
43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére
vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, magatartásának súlyához,
ismétlődéséhez igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Állatvédelmi bírság
kiszabása helyett, illetve azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, illetve
pótlására kell kötelezni.
(2) Az állatvédelmi bírságot az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szabja ki.
(3) Az állatvédelmi bírság kiszabására az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek az (1)
bekezdésben meghatározott magatartásról történt tudomásszerzését követő egy éven túl nincs
lehetősége. Az elkövetéstől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a
magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés
mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
(4) A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.
(5) Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és
felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
IX. Fejezet
AZ ÁLLATVÉDELMI OKTATÁS
43/A. § (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az
állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az
ismeretterjesztésbe be kell építeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati
szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.
(3) Az állam az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra neveléssel összefüggő feladata
ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével,
tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá az állatok jóllétét figyelembe vevő
szemlélet kialakításához.
43/B. § Az állatvédelmi hatóság
a) szakmailag felügyeli az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra
vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,
b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés
szervezésében.
X. Fejezet
AZ ÜGYÉSZ SZEREPE AZ ÁLLATVÉDELEMBEN
44. § (1)
(2) Az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész
is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott
kár megtérítése iránt.
(3)
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
13
XI. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45. § (1) Az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról
gondoskodni, ha annak továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel
járna, az állat meggyógyulása nem várható, az állat tartója ismeretlen, továbbá vadon élő állat
esetében az egyed a szabadon élésre alkalmatlan. Az állat életének kioltásával kapcsolatban
felmerült igazolt költségeket - védett állatfaj esetében is - az állattartó, illetve vadászható állatfaj
esetében a vadászatra jogosult köteles megtéríteni.
(2) Állat életének a kioltását az állat tulajdonosa, illetve a természetvédelmi hatóság
kezdeményezheti.
45/A. § Az e törvényben foglaltak végrehajtását - feladat- és hatáskörében eljárva - az
állatvédelmi hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a természetvédelmi hatóság
ellenőrzi.
45/B. § (1) Ha az állattartó az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt
rendelkezéseket nem vagy nem megfelelően teljesíti és ez által az állat egészségét súlyosan
veszélyezteti, az állatvédelmi hatóság az állat tulajdonosának költségére elrendelheti - a
feltételek biztosításáig - az állat megfelelő helyre való szállítását és a várható tartási költségek
tulajdonos általi megelőlegezését.
(2) Ha az állattartó az állatvédelmi hatóság által előírt időpontig gondoskodik a
jogszabályszerű állattartási feltételek biztosításáról, úgy az (1) bekezdés szerint elszállított
állatot részére vissza kell szolgáltatni, ellenkező esetben az állatvédelmi hatóság az állatot
elkobozza. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt
jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az állat a korábbi
tulajdonosának, illetve korábbi tartási helyére nem adható ki. Ha az állat végleges elhelyezése
csak rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától,
ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés
eredménytelensége esetén - hat hónap elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet
oltani.
45/C. § Az e törvény alapján elkobzott állat tulajdonjoga törvény eltérő rendelkezése
hiányában az államra száll.
46. §
47. § A miniszter az állatvédelmi hatósági feladatok ellátásának elősegítésére, valamint a
társadalmi részvétel biztosítása érdekében szakértői testületet hoz létre. A testületben biztosítja
az érintett szakmai szervezetek és a bejegyzett országos állatvédő társadalmi szervezetek
részvételét.
48. § (1) Az e törvényben szabályozott, az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt indult
hatósági eljárásokban a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény szerinti azon civil
szervezeteket, amelyek tevékenysége az állatok védelmére irányul, az ügyfél jogállása illeti
meg.
(2) Az állatvédelmi jogszabályok megsértése miatt - az ilyen magatartástól való eltiltás iránt -
a bíróság előtt az (1) bekezdésben megjelölt szervezet pert indíthat.
(3)
48/A. § (1) A települési, fővárosban a kerületi önkormányzat önkormányzati állatvédelmi
őrszolgálatot működtethet.
(2) Az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön
jogszabály állapítja meg.
(3) A települési - a főváros belterületén a fővárosi - önkormányzat kötelező feladata a
település belterületén a kóbor állatok befogása. Az így befogott kóbor állat - amennyiben a
befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté - az állam
tulajdonába kerül. Az állatvédelmi hatóság gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról,
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
14
ha ezt jogszabály kizárja vagy az eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Az
elhelyezés eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam
elteltével - az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.
(4) Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni,
valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket megtéríteni. Ha a tulajdonos
az állatot nem veszi vissza, vagy az állat egészségét súlyosan veszélyeztető tartási
körülmények miatt az állat a tulajdonos részére nem adható ki, az állatvédelmi hatóság - az
addig felmerült költségek megtérítésére való kötelezés mellett - az állatot elkobozza, ezt
követően gondoskodik az állat tulajdonjogának átruházásáról, ha ezt jogszabály kizárja vagy az
eredménytelen, az állat végleges elhelyezéséről. Ha az állat végleges elhelyezése csak
rendszeres költségráfordítással biztosítható, a korábbi tulajdonos a jogsértés súlyától,
ismétlődésétől függően legfeljebb 12 hónapra jutó költség fizetésére kötelezhető. Az elhelyezés
eredménytelensége esetén - a külön jogszabályban meghatározott időtartam elteltével - az állat
életét megengedett módon ki lehet oltani.
48/B. § A 24/F. §-ban foglalt tartási tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályban foglaltak
szerint - az állatvédelmi hatóságnak - bejelentett állatokra. A bejelentésben meg kell jelölni az
állat tulajdonosának vagy az állat tartójának nevét, címét, valamint az állat azonosítását
szolgáló adatokat és az állat tartási helyének adatait. A bejelentett adatokról az állatvédelmi
hatóság nyilvántartást vezet.
49. § (1) Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2)
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az állatvédelmi bírság mértékét, kiszabásának és felhasználásának részletes szabályait,
b) az állatvédelmi hatóság kijelölését, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos
részletes feladat- és hatáskörét,
c) az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálat létrehozására, működtetésére, feladat- és
hatáskörére, valamint tagjaira vonatkozó részletes szabályokat,
d) az állatkísérletek végzésének részletes szabályait,
e) a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, fenntartásának,
valamint a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, továbbá a nyilvántartás személyes
adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági
határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
f) a kedvtelésből tartott állatok kereskedése létesítésének és működtetésének
engedélyezésére, működésére vonatkozó szabályokat, a nyilvántartás személyes adatot nem
tartalmazó adattartalmát és a vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a
kereskedelmi hatóság kijelölését, valamint a kedvtelésből tartott állatok kereskedése
működésének ellenőrzésére, továbbá a kedvtelésből tartott állatok tartására, forgalmazására és
tulajdonjogának nem kereskedelmi célú átruházására vonatkozó részletes szabályokat,
g) a település belterületén a kóbor állatok befogásával, tulajdonjogának átruházásával és
elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap
a) a miniszter, hogy a szakértői testület létrehozására, működtetésére vonatkozó részletes
szabályokat, a mezőgazdasági haszonállatok sajátos tartási szabályait, a vágóállatok körét, az
állatok levágásának és leölésének részletes szabályait,
b) a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszterrel, a rendészetért felelős
miniszterrel együttesen a veszélyes állatok körét, tartásuk és szaporításuk részletes feltételeit,
a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit, valamint az állatkert és állatotthon létesítésének,
működésének és fenntartásának részletes szabályait,
c) a miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben az állatok elkábítására
szolgáló eszközök, lövedékek körét, az állatok elkábításának részletes szabályait,
d)
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY: hatályos 2010. január 15-étől
15
e) a miniszter, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a kísérleti célú
állattenyésztés, -tartás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre
jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó
adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be
nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
f) a miniszter, hogy az állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó
iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás részletes szabályait,
g) a miniszter, hogy az Európai Gazdasági Térség más szerződő államaiban megszerzett, az
állatok tartása során alkalmazandó állatvédelmi előírásokra vonatkozó képesítést igazoló
bizonyítványok elismerésének feltételeit és rendjét
rendeletben állapítsa meg.
50. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai
között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai
Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával
összhangban - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai Közösségek
következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 78/923/EGK határozata: Európai Egyezmény az állatok védelméről a
mezőgazdasági állattartás során,
- a Tanács 88/306/EGK határozata: Európai Egyezmény a vágóállatok védelméről,
- a Tanács 88/166/EGK irányelve a ketrecben tartott tojótyúkok védelmének minimális
követelményeiről,
- a Tanács 91/628/EGK irányelve az állatok szállítás közbeni védelméről,
- a Tanács 91/629/EGK irányelve a borjak védelmének minimális követelményeiről,
- a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeiről,
- a Tanács 93/119/EGK irányelve az állatok védelméről levágásukkor,
- a Tanács 86/609/EGK irányelve a kísérleti vagy más tudományos célra használt állatok
védelméről szóló tagállami törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról,
- a Tanács 98/58/EK irányelve az állatok védelméről a mezőgazdasági haszonállattartás
során,
- a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben való tartásáról.


<


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 16
Tegnapi: 34
Heti: 101
Havi: 299
Össz.: 76 649

Látogatottság növelés
Oldal: Törvény változás 2010
1032.Bp.III.ker.Vörösvári út 39. Kutyakozmetikus gyakorlati képzés - © 2008 - 2024 - kutya-cicakozmetika.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »