1032.Bp.III.ker.Vörösvári út 39. Kutyakozmetikus gyakorlati képzés
Állati szépség kutya-cica-kisállat kozmetika Bp.III.ker.Vörösvári út 39.Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján. :06-70-533-7714
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A kutya csontváz rendszere
A csontvázrendszer, amely a szervezet szilárd vázát adja, meghatározza a test alakját, védi az eA csontvázrendszer, amely a szervezet szilárd vázát adja, meghatározza a test alakját, védi az egyes szerveket. A csontok a szalagokkal és a porcokkal együtt a helyzetváltoztatás szA csontvázrendszer, amely a szervezet szilárd vázát adja, meghatározza a test alakját, védi az egyes szerveket. A csontok a szalagokkal és a porcokkal együtt a helyzetváltoztatás szolgálatában állnak, mint a mozgás passzív szervei.olgálatában állnak, mint a mozgás passzív szervei.
| 1. a koponya csontjai 2. az arc csontjai 3. szemgödör 4. állkapocs 5. nyakcsigolyák 6. hátcsigolyák 7. ágyékcsigolyák 8. keresztcsont 9. farok csigolyák 10. bordák 11. szegycsont 12. lapocka 12/a. lapocka tövise 13. karcsont 13/a. deltadudor 14. orsócsont |
15. singcsont vagy könyökcsont 15/a. könyökbúb 16. az elülső lábtő csontjai 17. elülső lábközép csontjai 18. ujjcsontok 19. medencecsont 20. külső csípőszöglet 21. ülőgumó 22. combcsont 23. térdkalács 24. sípcsont 25. szárkapocscsont 26. hátulsó lábtő csontjai 27. sarokgumó 28. hátulsó lábközép csontjai 29. ujjcsontok |
A csontok összeköttetései.
A csontos váz csontjai (egy-két csont kivételével) valamennyien összefüggenek. Az összeköttetés lehet folytonos, azaz szakadatlan csontösszeköttetés, vagy megszakított csontösszeköttetés, mint pl. az izület.A szakadatlan csontösszeköttetés kétféle lehet: mozdulatlan és mozgékony.
Az izmokra az összehúzódási képesség, a rugalmasság és az ingerlékenység a jellemző. A csontos váz egyes részeit kötik össze egymással, összehúzódva elmozdítják a csontokat, minek folytán létrejön egyes testrészek, vagy az egész test mozgása.
 |
1. A felületes szegyizom kulcscsonti része 2. Az izom alkari része, a fejnyakizom két része: a 3 és a 4 5. A szegyfejizom és részei: 6 és 7 8. Csuklyásizom 9. Deltaizom 10. Görgeteg borintó izom 11. Orsói kéztőnyújtó izom 12. A hüvelyk hosszú távolítója 13. A külső rágóizom 14. A felső ajak és az orrszárny emelője |
készülék, a táplálék felvételére, feldolgozására, felszívódására és a felhasználhatatlan anyagok kiküszöbölésére szolgál.
Az emésztőkészülék az emésztőcsőből és különböző mirigyekből áll, amelyek az emésztéshez szükséges váladékot termelik.
légző készülék, a gázcsere szolgálatában áll, a felvett oxigént eljuttatja a vérbe, s a vérben lévő széndioxidot a szervezetből eltávolítja.
5. A húgyszervek az anyagcsere során keletkező egyes bomlástermékeket, salakanyagokat, a felesleges vízmennyiséget és sókat távolítják el a szervezetből.
6. A nemi szervek a faj fenntartására szolgálnak. A hím- és a női nemi szervek ivarsejteket termelnek, s elvezető szerveik végső szakasza közös a húgyszervekével. A hím ivarsejteket termelő herék a herezacskóban helyeződnek. A herezacskók a combok mögött lógó bőrzacskók, amelyeknek ürege a lágyékcsatornán keresztül a hasüreggel van összeköttetésben. (A herék tudniillik a hasüregben fejlődnek és csak bizonyos korban „ereszkednek” le a herezacskóba).
A kutya húgy- és ivarszervei
|
kan
|
szuka
|
 |
|
A vérérrendszer a vér továbbítására szolgál, mely a szervezet sejtjei számára a tápanyagokat odaszállítja, a képződött bomlástermékeket pedig a kiválasztó rendszerekhez viszi.
8. Az idegrendszer ingereket vesz fel, vezeti azokat és feldolgozza őket. Központi, környéki és autonóm idegrendszer képezik az egyes részeit.
Az érzékszervek külső benyomásokat és belső ingereket vesznek fel. A kutyának is 5 érzékszerve van: a szaglás, a látás, a hallás és egyensúlyozás készüléke, az ízlelés, valamint a tapintás szerve.Szaglás. A kutya számára a világ szagképek sokaságából áll.
Látás. Minden kutyatulajdonos tudja, hogy a városi lakásban élő kutya amint valamilyen riasztó zajt hall, az ablakhoz rohan, vagy más olyan helyre, ahonnan áttekintheti a helyzetet. Általában véve tehát a látás a kutyánál igen fontos szerepet játszik. A kutya látása éles, megfigyelőképessége jó.
Hallás. A szaglás után a hallás a kutya legfejlettebb érzékszerve. Magától értetődik, hogy annak a kutyának, amely legyezőformájú fülkagylóját minden irányban tudja mozgatni, sokkal élesebb a hallása, mint annak az állatnak, mely fülnyílását lecsüngő fülcimpák borítják.
Tapintás. Nagyon keveset, vagy hogy pontosabbak legyünk szinte semmit nem tudunk a kutya tapintóérzékéről. A szakáll, vagy „tapogatók”, amelyekkel az éjszaka lopakodó és settenkedő állatoknál találkozunk - és amelyeket azok arra használnak, hogy megtalálják az utat a legkisebb résen keresztül - csak nagyon gyengén fejlődtek ki a kutyában.
Ízlelés. A kutya ízlelő érzéke jól fejlett. Nehéz azonban eldönteni, hogy elsődlegesen íz- vagy szagérzetekre reagál, amelyek - pl. evésnél - egyidejűleg jelentkeznek.
Az érzékelési sorrend. Mint az eddigiekből kiderült, a kutya érzékeinek fontossági sorrendje: szaglás, hallás, látás.
10.Belső elválasztású mirigyek (hormonok), nincs, közvetlenül a vér- és nyirokerekbe jutnak és a vérkeringés, ill. az idegrendszer révén általános hatást fejtenek ki, a szervrendszerek harmonikus együttműködését biztosítják.
Alak szerint hosszú, lapos és rövid csontokat különböztetünk meg. A hosszú (csöves) csontokat az jellemzi, hogy a hosszúsági méretük a szélességi és a vadtagsági méretüket jóval túlhaladja. Az ilyen csontok nagyjából hengeresek, bennük velőüreg található. A lapos csontok, amint nevük is mutatják, síkban terjednek, azaz hosszúsági és szélességi méretük a vastagsági méretükkel szemben dominál; bennük velőüreg nincs. A rövid csontok szögletes vagy lekerekített, kis terjedelmű csontok, amelyeknek mindhárom átmérője nagyjából azonos. Az alak a működéssel kapcsolatos: a hosszú csöves csontok emelőkarok szerepét töltik be; a lapos csontoknak védőszerepük van, a rövid csontok pedig az izületeknél a rázkódtatást enyhítik.
.A csontos váz csontjait helyeződésük szerint felosztjuk, a fej, a törzs és a végtagok csontjaira. A könnyebb megértés végett először a törzs, majd a végtagok és végül a fej csontjai kerülnek tárgyalásra, annak megfelelően, hogy először az egyszerűbb, később a bonyolultabb felépítésű csontokkal ismerkedjünk meg.A törzs csontjai. Ezek részben az idegi csövet foglalják be, ide tartoznak a gerincoszlopot alkotó csigolyák, részben pedig a zsigeri csövet veszik körül, s ezekhez soroljuk a mellkas csontjait, a bordákat és a szegycsontot.
A csigolyák páratlan, szelvényezetten egymás mögött helyeződő, hasonló típusú csontok; a fejtől a farok végéig helyeződnek el és a gerincvelőt foglalják magukba. A testtájaknak megfelelően nyak-, hát-, ágyék-, kereszt és farok csigolyákat különböztetünk meg. E csigolyák együttesen a gerincoszlopot alkotják, amelynek 3 görbülete van: a felfelé domborodó nyaki görbület , a lefelé domborodó háti görbület és az enyhén szintén felfelé hajló ágyéki görbület.Minden csigolyának van teste, íve, és izületi, ill. izomi nyúlványai. Ezek a különböző részek az egyes testtájak csigolyáin másképpen alakultak.A nyakcsigolyák száma a kutyán - mint az emlősállatokon általában - 7. Az első nyakcsigolya (atlas) és a második nyakcsigolya (epistropheus) a többi nyakcsigolyától lényegesen különbözik. A nyakcsigolyák teste hátrafelé fokozatosan rövidül, míg a tövisnyúlványok (izomi nyúlványok) magassága fokozatosan növekedik. A csigolyaívek szélesek, az oldalsó nyúlványok jól fejlettek.
| Mellső végtag | |
| 1. lapocka 2. enyhén S alakú felkarcsont 3. a vállízület testfelszínén tapintható vállbúb 4. könyökízület 5. singcsont 6. orsócsont 7. ín csont 8. csukló 9. ötsugarú elülső lábközép 10. ujjak |
 |
.
Az elülső végtagnak az alkar alatt következő része az ember kezének felel meg, s ezt a részt “lábvég”-nek is nevezik. Ennek tulajdonképpen 3 része van: az elülső lábtő, az elülső lábközép, és az ujjak.A kutya elülső lábtövét két sorban elhelyezkedő 7 csont alkotja. A felső sorban 3, az alsó sorban pedig 4 csont található. Ezek apró négyszögű vagy lekerekített “rövid” csontok. Nem számítjuk a csontos vázhoz azt a három egészen apró “íncsontocskát”, amely a két csontsor csontjai között található.Az elülső lábközép csontjai öt sugarat alkotnak; ezek a csontok mindkét végükön kissé kiszélesedő, hengeres, elég hosszú csontok. Közülük az első lábközépcsont a legrövidebb és különvált a többitől; a második és az ötödik lábközépcsont inkább három élű.A kutyán mind az öt ujj csontjai kifejlődtek. Minden ujjon 3 ujjperccsont van kivéve az első ujjat, amelyen csak kettő található, ugyanis a második ujjperccsont hiányzik. Az első és a második ujjperccsont rövid hengeres csont. A harmadik ujjperc csontja az oldalt lapított, kampószerűen görbült karomcsont, amelyen a karomlécet találjuk a karomárokkal.A kutya első ujjperccsontjaival 9 egyenitőcsont is kapcsolatos és ezeken kívül még több, egészen apró íncsontocska is található.A kutya elülső végtagján a kifejlődött 5 ujj közül a harmadik és negyedik ujj a leghosszabb. Legrövidebb és szinte függelékszerű az első ujj amely a talajjal nem is érintkezik.
A hátulsó végtag csontjai. A hátulsó végtagot a gerincoszloppal pontosabban a keresztcsonttal a medenceöv köti össze, mely utóbbinak csontos vázát három csont: a csípő-, a fan- és az ülőcsont adja. A medenceöv a gerincoszloppal merev izület útján szorosabban függ össze, mint az elülső végtag a törzzsel.
|
a csontos medence |
1. a csípőcsont szárnya 2. a csípőcsont oszlopa 3. farvonal 4. medencei terület 5. csípőtaraj 6. nagyobb ülőcsonti bevágás 7. ülőtövis 8. külső csípőszöglet 9. belső csípőszöglet 10. az egyenes combizom eredési helye 11. a fancsontnak az ízületi vápához térő ága 12. a medencei összeköttetést alkotó ága 13. csípőfancsonti kiemelkedés 14. kisebb ülőcsonti bevágás 15. ülőcsonti ív 16. ülőgumó 17. az ülőcsontnak az ízületi vápához térő ága 18. a medencei összeköttetést alkotó ág 19. ízületi vápa 20. dugott vagy borított lyuk |
 |
1. medenceöv 2. csípőizület (gömbizület) 3. ülőgumó 4. combcsont 5. térdízület 6. sípcsont 7. szárkapocs 8. sarokcsont, a lábszárcsontokkal alkotja az ugróízületet. Rajta tapad az Achilles-ín 9. lábközép 10. ujjperccsontok |
A kettő közül a sípcsont a fejlettebb, erősebb csont, ez viseli a súlyt. Hosszú, “S”-alakban görbült csöves csont, amelyen három fő rész jól elkülöníthető. Felső harmadának elülső részén az éles sípcsonti taraj vonul végig, s valamivel gyengébb taraj oldalt is található rajta.
| 1. nyakszirtcsont 2. öreglyuk 3. a nyakszirtcsont bütyke 4. bütyökárok 5. a nyelv alatti ideg csatornája 6. torkolati nyúlvány 7. ékcsont 8. ékcsont teste 9. tojásdadlyuk 10. a belső fejartéria nyílása 11. nagy szárnylyuk 12. elülső szárnylyuk 13. szemgödri hasadék 14. látólyuk 15. a homlokcsont szemgödri része 16. a homlokcsont járomnyúlványa 17. sziklacsont 18. csecsrésze 19. a halántékcsont járomnyúlványa 20. Glaser-féle rés 21. garatgumó 22. a belső fejartéria csatornájának aboralis nyílása 23. külső hallójárat 24. ízületi nyúlvány 25. ízületi árok 26. a halántékjárat kimeneti nyílása 27. csecslyuk 28. állcsont 29. nagy szájpadlási lyuk 30.szájpadlási barázda 31. az állcsont szájpadlási nyúlványa 32. az állcsont röpnyúlványa |
33. szájpadlási hasadék |
Az arckoponyának 2 páratlan csontja, a nyelvcsont és az ekecsont, valamint 9 páros csontja van, ez utóbbiak: az áll-, áll közötti-, orr-, könny-, járom-, szájpadlás-, röpcsont, az állkapocscsont és az orrkagyló.
Az arckoponya csontjai a zsigeri cső kezdeti szakaszát, az emésztő- és lélegző készülék kezdeti részét, az orr-, a száj- és a garatüreget foglalják magukba. Az orrüreg körül szinte teljes a csontos tok, a szájüreg körül azonban nem. Az arckoponya alkotásában még két koponyacsont is részt vesz: a homlokcsont és a rostacsont.
| 1 nyakszirtcsont 2 felső tarkóvonal 3 a nyakszirtcsont bütyke 4 torkolati nyúlvány 5 bütyökárok 6 falcsont-nyakszirtcsonti varrat 7 ékcsont 8 az ékcsont szemgödri szárnya 9 az ékcsont halántéki szárnya 10 látólyuk 11 szemgödri hasadék 12 kereklyuk és elülső szárnylyuk 13 nagy szárnylyuk 14 falközötti csont 15 falcsont 16 a falcsont legdomborúbb része 17 külső nyílirányú taraj 18 falcsont-homlokcsonti varrat 19 falcsont-halántékcsonti varrat 20 homlokcsont 21 a homlokcsont halántékárki része 22 a homlokcsont ívelt taraja 23 a homlokcsont járomnyúlványa 24 szemgödri szél 25 rostalyukak 26 a homlokcsont ékcsonti nyúlványa 27 a halántékcsont pikkelye 28 a halántékjárat bemeneti nyílása |
29 a halántékcsont járomnyúlványa 30 ízületi nyúlvány 31 a halántékjárat kimeneti nyílása 32 dobhólyag 33 a külső hallójárat nyílása 34 csecslyuk 35 állcsont 36 szemgödör alatti lyuk 37 foglécek 38 őrlőfogak 39 szemfog vagy ebfog, agyarfog 39/a metszőfogak 40 az állcsont homloknyúlványa 41 tuber maxillare 42 fogmedri nyúlvány 43 az állcsont röpnyúlványa 44 hátulsó szájpadlási lyuk 45 ékszájpadlási lyuk 46 állközötti csont 47 az állközötti csont teste 48 az állközötti csont orri nyúlványa 49 orrcsont 50 járomcsont 51 könnycsont 52 könnytölcsér 53 a szájpadláscsont függélyes része 54 röpcsont |
A kutya fogazata
A fogak a rágás fontos passzív szervei és azokat a rágóizmok, mint a rágás aktív szervei mozgatják egységesen az állkapocs elmozdításával. A fogak az állcsont és az (áll közötti csont / felső fogsor), továbbá az (állkapocs / alsó fogsor) fogmedreibe csapszerűen beékelődve helyeződnek el. A szervezet legkeményebb részei.
A fog részei: a fog koronája, amely a fogmederből kiáll. A fognak a fogmederben helyeződő része a fog gyökere; vannak egy- és többgyökerű fogak. A korona és a gyökér határán - főleg tejmetszőfogakon - a nyak különül el. A fog koronáján van a fog rágóalapja, a gyökéren pedig a gyökér hegye, s ezen, lyuk van, amely a gyökércsatornán át a fog belsejébe vezet. A fog koronáján ajaki, ill. pofa felé tekintő külső felületet, a nyelv felé tekintő belső felületet és végül az egymás felé néző, érintkező felületet különböztetünk meg.
A fog gyökerét a fogmeder csonthártyája foglalja be, amely a fogat rögzíti.
A fog háromféle állományból épül fel:
1. a zománcállomány, amely a fog legkeményebb része, kékesfehéren fénylik és a fog koronáját borítja;
2. a dentin állomány, amely a fog állományának legnagyobb részét adja, sárgásfehéren fénylik, a zománc alatt található. Belsejében üreg van, amely a fogbelet (pulpa) foglalja magába.
3. A cementállomány, amely sárgásbarna színű s a fog gyökerét vonja be. A fog három állománya közül csak ebben vannak vérerek.
A fogak fejlődésüket tekintve három félék:
1. tejfogak, amelyek bizonyos idő múlva kiváltódnak;
2. maradó fogak, amelyeket nem előz meg tejfog;
3. pótlófogak, amelyek a tejfogak helyén nőnek.
A fogak megjelenéséből, ill. váltódásukból fontos következtetést lehet levonni a kutya életkorára vonatkozóan.
A kutya metszőfogai az áll közötti csont testében (felül) és az állkapocs elülső részében (alul) helyeződnek. Kissé görbült, egy-gyökerű fogak.
A szemfognak nincs rágófelülete, csak hegye, koronája kúpalakú, gyökere különösen a felső fogsorban igen hosszú.
A kutya zápfogai éles tarajúak, oldalt összenyomottak, ékszerűek; három hegyük van, a középső a legmagasabb. A fogsorban az elől helyeződő zápfogakat tejfogak előzik meg, ezeket elő zápfogaknak nevezzük, mögöttük a maradó- vagy tulajdonképpeni zápfogak találhatók.
A kutya fogak nélkül születik ugyan, de tejfogai gyorsan kibújnak. Ezek kisebbek és fehérebbek, mint az állandó fogak.
A fogak kihasadásából, váltódásából, növéséből és kopásából, egyszóval a fogazat mindenkori állapotából az állat korára lehet következtetni, ugyanis a kihasadás, a váltódás és a fog alaki változásai meghatározott időben mennek végbe.
A kifejlett kutya fogképlete a következő:
|
Maradó zápfog
(molaris) |
Előzápfog
(prémolaris) |
Szemfog
(caninus) |
Metszőfog
(incisivus) |
Metszőfog
(incisivus) |
Szemfog
(caninus) |
Előzápfog
(prémolaris) |
Maradó zápfog
(molaris) |
|
| felső fogsor |
2
|
4
|
1
|
3
|
3
|
1
|
4
|
2
|
| alsó fogsor |
2
|
4
|
1
|
3
|
3
|
1
|
4
|
2
|
|
A kutyának tehát összesen 42 foga van (a tejfogak száma 28).
|
||||||||
A kutya fogazata
A kutya mozgása.
A kutya súlypontja a lapocka mögött van. Mozgáskor a súlypont áthelyeződik. A mozgást figyelve megállapíthatjuk, hogy az egyik oldal elülső és hátulsó végtagjai váltakozva közelednek, míg a második oldal végtagjai távolodnak egymástól. A végtagok mozgása az alábbiakból tevődik össze:
1. az állat felemeli végtagját a földről, amikor is egyes izületek behajlanak,
2. előre viszi a behajlított végtagot,
3. a földre helyezi a végtagot, megtámasztja és áthelyezi súlyát rá.
Az elülső végtag mozgásánál mindenek előtt a lapocka emelkedik fel s alsó vége, ill. a vállizület előre lendül. A feszítő izmok segítségével a végtag kiegyenesedik, és a földre ereszkedik.
A hátulsó végtagon először behajlik a csípőizület, miközben a comb kissé kifelé fordul. Ezt követően behajlanak a többi izületek is, majd következik a kiegyenesedés és a földre támaszkodás. Az általános elv minden járási módnál ugyanaz, minden végtag két szakaszt hajt végre: a talajra lépést és az áthelyezést. A mozgás gyorsasága növekszik, ha a combcsont és a karcsont hosszú és a szögek élessége a csípőizületben, ill. a vállizületben nagy. Ekkor a végtag előbbre kerülhet, az említett szögek kiegyenesítése nagyobb lesz, s ennek eredményeként a mozgás tért ölelőbb lesz.
Állás. Az állat állása bonyolult izomfolyamat eredménye, amelyben a test sok izma vesz részt. Az állásnál a könnyen behajló végtagokat mozdulatlan támasszá kell átváltoztatni. A kutyák számára az állás elég nagy izommunkával jár. Ezért ezek az állatok, ha pihenésre van szükségük: lefekszenek.
Fekvés. Az állat oldalra fekvése kevés izomerő kifejtéssel jár, ezért pihenéskor a kutya nagyrészt így fekszik. A hason fekvés jelentős izommunkát igényel és fárasztja az állatot.
Ülés. A kutya ülése izommunka kifejtéssel jár és meglehetősen fárasztja az állatot. Ülésnél a kutya hátulsó végtagjai ugyanolyan helyzetben vannak, mint hason fekvésnél (az idomításnál szükséges az ültetve helyben maradás), vagy mint az oldalfekvésnél (elernyeszti farát). A hátulsó végtagok előbb említett helyzete nagyobb izommunkával jár, mint az utóbbi. Az elülső végtagok ülésnél támaszul szolgálnak a törzs elülső része számára, akárcsak álláskor.
A köztakaró.
A köztakaró vagy bőr az állati test külső burka, amely az állatot a külvilág behatásaival szemben megvédi. Ezen kívül természetesen más szerepe is van a bőrnek, így: részt vesz a hőszabályozásban, a gázcsere lebonyolításában, mint kiválasztó szerv is szerepel, s végül benne találhatók a tapintás szervének végkészülékei.
A bőr 3 rétegből áll, ezek: a hámréteg, az irha és a bőr alatti kötőszövet.
A hámréteg az, amely megvédi az alatta lévő rétegeket, ugyanis legfelül lévő sejtjei elszarusodnak; ha e sejtek teljesen kiszáradtak, akkor, mint korpa ellökődnek.
Az irha erős kötőszövetből áll, amelyben erek és idegek vannak, de rugalmas elemeket és izomrostokat is foglal magában. Igen erős és egyes testrészeken változó vastagságú, a háton, pl. vastagabb, mint a hason.
A bőr alatti kötőszövet puhaságot és elmozdíthatóságot kölcsönöz a bőrnek, ezért ráncolható a bőr; e rétegben zsír rakódhat le, s ez, mint tudjuk rossz hővezető.
A bőrben található faggyúmirigyek váladéka a szőrök és a bőr felületének bezsírozására szolgál, az átnedvesedés ellen véd. A kutyának a bőrében nagyon kis számban izzadtságmirigyek is találhatók, ezért a kutya nagy hőségben a nyelve felületén párologtat.
A kutya bőrét szőr fedi. A szőrök módosult hámképletek.
|
A bőr rétegei
|
A szőrféleségek:
|
 |
1. a fedőszőrök, amelyek a test felületén mindenütt megtalálhatók, egyes helyeken szőrfogókat, ill. tarajokat alkotnak;
2. a tapintószőrök, az ajkak, az orr és a szem tájékán;
3. a pillaszőrök, a szemhéjak külső peremén találhatók.
Módosult bőrképletek: a kutya karmai, talp- és ujjpárnái. A kutya végtagjainak megterhelésekor ez utóbbiakra ránehezedik s ezek a rázkódtatást hivatottak csökkenteni.
|
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 4
Tegnapi: 13
Heti: 152
Havi: 350
Össz.: 76 700
Látogatottság növelés
1032.Bp.III.ker.Vörösvári út 39. Kutyakozmetikus gyakorlati képzés - © 2008 - 2024 - kutya-cicakozmetika.hupont.hu